A faj laposféreg élőhely. Video bemutató "Írja be a laposférgeket

Mi a test a féreg borított

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, mi a test a féreg borított élő állatok.

A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.

Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak. A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek.

A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik. Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított. Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és mi a test a féreg borított 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is.

Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő.

Paraziták az emberi test szalagkezelésében, A máj örökletes rendellenességei

A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze. Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk. A kifejlett állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott.

Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt mi a test a féreg borított. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található. Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a giardiasis hasmenes vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják.

Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de vetőgép vetőgép ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is. A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van.

A faj laposféreg élőhely. Video bemutató "Írja be a laposférgeket

A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban. A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található. A szelvények közötti válaszfalak septum az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között. A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.

A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását. A fajok egy részénél a testüreg a mi a test a féreg borított póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású.

mi a test a féreg borított

Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is. Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van.

Klassifikasi phylum nemathelminthes

A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást. A hámrétegben számos érzékelősejt van. A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő. Periodikus és ellentétes fázisban zajló összehúzódásuk eredményeként testükön jellegzetes perisztaltikus mozgás fut végig. Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein lévő sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve maga után húzza a test többi részét.

videó a parazitákról az emberi bélben

Bár a táplálkozásmódjuk változatos lehet, azonban jól tagolt emésztőkészülékük felépítése a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat. Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A garat erős izomzatú, esetleg kiölthető. A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén álló szeptumok összehúzódása váltja ki. A garat fala mirigyekben igen gazdag. Az itt termelődött nyálka csúszóssá teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé nedves táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos.

A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső kevésbé mi a mi a test a féreg borított a féreg borított. A szárazföldi fajok egy részénél járulékos szervként ide kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg.

A mirigyhámsejtek képesek felvenni a vérből a táplálékkal bejutott kalcium-ionokat, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják a bélcsőbe. A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza. A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok segítségével valósul meg.

mi a test a féreg borított fascioliasis lokalizációja

Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya. Az ürülékkel távozó kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához.

A nyelőcső és a mi a test a féreg borított belső felszínét vékony kutikularéteg borítja. A begynek raktározó szerepe van.

Itt a test sejtjeiből képződő bomlástermékek létfontosságú tevékenységük során keletkeznek.

Innen a táplálék a gyomorba kerül. A gyomor belsejét borító vastagabb kutikularéteg és az erőteljes izommozgás segíti a táplálék szétdarabolását. A középbél belső felszíne tipikus esetben egyrétegű, csillós hámmal borított.

Alatta kapillárisokat tartalmazó laza rostos kötőszövet, majd körkörös és hosszanti izomrétegek és legkívül a peritoneum viszcerális lemeze található. A bélcső hámrétegében egysejtű enzim- és nyálkatermelő mirigyek vannak. Az emésztés jórészt extracellularis. Proteáz pepszin, tripszinlipáz, amiláz, és még nem egyértelműen eldöntötten celluláz enzimtermelést mutattak ki.

Az agyi ganglion és az abból nyúló idegtörzsek Érzékszervek Tapintható sejtek.

A gyűrűsférgek jó része rendelkezik azzal a képességgel, hogy kültakaróján keresztül képes aminosavakat, zsírsavakat és glükózt felvenni. A kültakaró felszínére leadott proteáz enzim nemcsak a kórokozóktól védi meg, hanem a külső emésztés révén a hámsejtek a tápanyagot is fel tudják venni. A középbél háti oldalán hosszanti betűrődés typhlosolis redő futhat végig, amely a felszívó felületet növeli.

A bélcső külső felületén peritoneum sejtekből módosult, sárgás színű kloragogén chloragogen sejtek ülnek A glikogén és zsír szintézisére, raktározására, szállítására, valamint a karbamid kiválasztására, aminosavak bontására és káros vagy felesleges anyagcsere-végtermékek tárolására is szolgálnak.

a trichocephalosis is Megkapja e a hód trichinózist

Az utóbélszakaszon redő nincs, kloragogén sejtek nem borítják. Az ürülék a végbélnyíláson át távozik. A vízi kevéssertéjűek alapvetően detritusz- és algaevők, míg a szárazföldiek elhalt növényi részeket fogyasztanak. A talajlakó giliszták egy része táplálkozás céljából általában éjszaka jön fel a talaj felszínére. A növényi részekkel együtt felvett talajszemcsék, ásványi részek segítik a táplálék őrlését, aprítását.

Elkülönült légzőszervük nincs. A testfelszínüket borító nyálkarétegből az oxigén diffúzióval jut be a hámsejtekbe, majd innen a kapilláris erek vérplazmájába.

Az oxigén szállítását a vérplazmában oldott hemoglobin segíti elő. A keletkezett szén-dioxid diffúzió útján távozik.

Gyűrűsférgek

A földigiliszták az alacsony oxigénellátottsághoz igazítják anyagcsere-intenzitásukat, és meglepő módon a hemoglobin elsősorban magasabb oxigéntenzió esetén szolgál az oxigén szállítására. A földigiliszták érzékenyen reagálnak az oxigéntartalom hirtelen csökkenésére vagy hiányára, igyekeznek az adott helyről elmenekülni.

Ezért jönnek fel esőzés után a talajfelszínre is. Az Enchytraeidae család egyes képviselőinek nincsen az oxigén szállítására szolgáló légzési pigmentjük. Egyes vízi életmódú fajoknál pl. Tubifex a kültakarón keresztül zajló gázcserén kívül fontos szerepe van a végbéltájéki béllégzésnek is. A friss víz bejutását a végbél pumpáló mozgása biztosítja.

A parazita testének tisztítása

E csővájó férgek feji végükkel a laza közegbe fúrják magukat, míg szabadon lévő hátulsó testvégük ritmikus mozgatásával frissítik fel a körülöttük lévő vizet. Keringési rendszerük zárt típusú, az erekben vér kering. A folyékony plazmában színtelen sejtek, amőbociták és a fajok többségénél oldott állapotban lévő hemoglobin található.

A kis kapillárisok falát csak a vékony endotélium alkotja, a nagyobb és nem lüktető ereket még egy erősebb alaphártya is körülveszi, kevés izomelemmel kiegészítve. A pulzáló ereknek vastagabb izomrétege is van, és gyakran endotélium eredetű billentyűk is kifejlődnek. A bélcső feletti és alatti hosszanti erek különösen jól fejlettek.

A vér a háti érben előre, a hasi érben hátrafelé áramlik. Ezt a két főeret szelvényenként oldalsó erek mi a test a féreg borított össze. Ezek közé tartoznak a testfalhoz futó érpályák, amelyeknek elsősorban a légzési gázok, kisebb részben a tápanyagok ésanyagcsere-végtermékek szállításában van szerepük Ugyancsak az oldalsó erekhez tartozik a kiválasztószervek érrendszere.

A kis testű kevéssertéjű gyűrűsférgeknél hiányozhat az epidermisz alatti kapillárishálózat. A háti ér kapcsolatban van a hasdúclánc alatt futó hosszanti érpályával is, így az idegrendszer mindig friss, oxigénben gazdag vért kap. További hosszanti erek fordulhatnak elő a hasdúclánc két oldalán, illetve a tiflozóliszredőben is.

A vér mozgatásában szerepet játszhat a háti hosszanti ér és a hozzá kapcsolódó haránterek is.

mi a test a féreg borított

Erőteljes pulzálásuk a vért a háti edényből a hasi edénybe löki. Számuk változó, a vízben élőknél általában egy pár, a Lumbricus fajoknál öt pár. A lüktető érszakasz működését, a falában lévő izomsejtek összehúzódását részben az erek falában lévő ganglionsejtek, másrészt az erek tágulása válthatja ki. A hosszanti háti ér és a pulzáló haránterek működése nem koordinált, és az egymást követő szelvényekben lévő szívek is eltérő ritmusban húzódnak össze. Ez az első és utolsó néhány szelvény kivételével minden szelvényben párosan előforduló szerv.

Csillós tölcsérrel nephrostoma kezdődik az egyik szelvényben, ami egy igen rövid csőszakaszban folytatódik és átvezet a mögötte lévő szelvénybe. Itt hosszú, kanyargós, kapillárishálózattal körülvett csatornarendszert alkot, amelynek kezdeti szűkebb és tágasabb középszakaszát csillós hám béleli.